1943. január 4-én, vasárnap Bing Crosby jó barátjával, Fred Astaire-rel golfozni ment, aztán valahogy elütötték az estét. A feleség, Dixie Lee Crosby odahaza (10500 Camarillo St., Toluca Lake, Los Angeles) ágyba tette négy fiúgyermeküket, és nekilátott, hogy leszedje a díszeket a karácsonyfáról. Már a munka vége felé járt, amikor az elektromos fényfüzérben rövidzárlat keletkezett, a kipattanó szikra pedig az akkorra már csontszáraz tűleveleket pillanatok alatt lángra lobbantotta. A tűz gyorsan tovaterjedt, a lakás teljesen leégett.

Odalettek Mrs. Crosby sok tízezer dollárt érő ékszerei is – szerencsére Bill golffelszerelése megmaradt. Személyi sérülés sem történt, az összesen mintegy 200 ezer dollárra rúgó kár nagy részét a biztosítók megtérítették.

Pedig akkorra az elektromos fényfüzérek már vagy két évtizede a piacon voltak. (Magyarországra valamivel később gyűrűzött be az új technika.) Az évek alatt az égősorok konstrukciója is sokkal biztonságosabb lett, és egy idő után az ilyen típusú káresemények kockázatát is vállalták a biztosítók. Kezdetben az izzók szinte egyformán voltak fény- és veszélyforrások. A New York-i biztosítók egy ideig az „elektromos fényforrásokat” olyan kockázatként kezelték, amelyet a hagyományos lakásbiztosítások nem fedeznek.

Az elektromos fényfüzérek elődjei a karácsonyfákon a gyertyák voltak (az idősebb olvasók még emlékezhetnek is a kis csiptetős gyertyatartókra), és a „ragyogás” sokkal gyakrabban terjedt ki a fa egészére, mint manapság.

Az évtizedek alatt a káresetek száma és a károk nagysága is csökkent. Az Egyesült Államokban például 2009 és 2013 között évente már csak 210 lakástűzben volt karácsonyfa „az elsőnek lángra kapó tétel” („item first ignited”), évente átlagosan hét ember halálát, 19 égési sérülést és mintegy 17,5 millió dolláros közvetlen anyagi kárt okozva. A karácsonyfatűz ugyanakkor „életveszélyesebb”, mint az átlagos lakástűz: míg az összes lakástüzet tekintve csupán minden 144-ik jár halálesettel, a karácsonyfatüzek közül minden 31. végzetes.

Nem árt tehát vigyázni. A fő veszélyforrást a fényfüzérek jelentik, mindenekelőtt az ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen eredetű, piaci termékek. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal szokásos téli vizsgálatán megbukott fényfüzérek (listájuk itt érhető el) túlnyomó többsége ilyen.

Mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj? Az égő fára azonnal pokrócot kell dobni, amivel időt nyerhetünk a tűz oltásához – ajánlja a Lánglovagok.hu szakértője. Az utóbbihoz a legjobb, ha van a lakásban tűzoltó készülék, ha nincs, akkor – például – szénsavas ásványvízzel is locsolhatjuk a pokrócot. Az izzókat természetesen áramtalanítani kell; a tűzoltók száma 105 (vagy az általános 112-es segélyhívó).

Karácsonykor környékén a legtöbb kárbejelentés még mindig a tűzesetek miatt fut be a biztosítókhoz – erősítette meg ezt a napokban a Groupama közleménye is, amelyből kiderült: az ünnepek idején az átlagos kárösszeg is nagyobb. De ezzel nincs vége: a háziorvosok szerint ez idő tájt gyakoribbak a konyhai balesetek is. Elég, ha arra gondolunk: sokan csak ezekben a napokban pucolunk halat, ami nem éppen a legveszélytelenebb mulatság (a halaknak sem leányálom a karácsonyi szezon). De veszélyes a töpörtyűsütés (aki nem hiszi, nézze meg itt), és lehet gond a mikrohullámú sütővel is.

További szép decembert, vigyázzunk egymásra és magunkra!