Tavaly összesen 300 természeti katasztrófa összesen 123 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okozott, ami 30 százalékkal alacsonyabb az elmúlt 15 év 175 milliárdos átlagától – derül ki az Aon Benfield napokban közzétett összegzéséből. (Az elmúlt másfél évtized medián kárösszege – vagyis az, amennyinél ugyanannyi volt magasabb, mint amennyi alacsonyabb – 134 milliárd dollár volt, ennél a tavalyi tétel „csak” 8 százalékkal alacsonyabb.)

Mielőtt a statisztikákat tovább taglalnánk, érdemes tisztázni, mit is tekintünk „természeti katasztrófának”? Egy eseményt természeti katasztrófaként tartunk számon, ha az alábbiak közül legalább egy igaz rá:

• - a gazdasági kár legalább 50 millió dollár;
• - a biztosított kárérték legalább 25 millió dollár;
• - a halálos áldozatok száma meghaladja a 10-et;
• - a sebesültek száma eléri az 50-et;
• - az elpusztult lakások/egyéb építmények száma legalább 2000.

A tavalyi 300 katasztrófa után a biztosítók 35 milliárd dollárt fizettek ki, ami 31 százalékkal elmarad az elmúlt 15 év 51 milliárd dolláros átlagától.

2015-ben a legnagyobb kárt az indonéziai erdőtüzek okozták; az emberi ellenőrzés alól gyorsan elszabadult „vágd le és égesd el” stratégia a világbank becslése szerint több mint 16 milliárd dolláros kárt okozott Szumátra és Kalimantan térségében, ami az ország GDP-jének közel 2 százaléka. A kár mértékét tekintve a második helyen az év legtöbb, 9120 halálos áldozatot követelő eseménye áll: az április-májusi nepáli földrengések, 8 milliárd dolláros kárral.

A 2015-ös „katasztrófa-toplista”:

1. Erdőtüzek: Indonézia, egész év, 16,1 milliárd dolláros (250 millió dolláros biztosított) kár, 19 halálos áldozat
2. Földrengés: Nepál, április 25., május 12., 8,0 milliárd dolláros (200 millió dolláros biztosított) kár, 9120 halálos áldozat
3. Árvíz: Egyesült Államok, október 1–11., 5,0 milliárd dolláros (700 millió dolláros biztosított) kár, 21 halálos áldozat
4. Trópusi ciklon: Kína, Fülöp-szigetek, október 2–4., 4,2 milliárd dolláros (100 millió dolláros biztosított) kár, 22 halálos áldozat
5. Árvíz: India, Sri Lanka, november–december, 4,0 milliárd dolláros (380 millió dolláros biztosított) kár; 386 halálos áldozat
6. Szélsőséges időjárás: Egyesült Államok, 3,8 milliárd dolláros (1,4 milliárd dolláros biztosított) kár; 32 halálos áldozat
7. Téli időjárás: Egyesült Államok, 3,3 milliárd dolláros (2,1 milliárd dolláros biztosított) kár; 30 halálos áldozat
8. Trópusi ciklon: Kína, Tajvan, 3,2 milliárd dolláros (100 millió dolláros biztosított) kár; 34 halálos áldozat
9. Szélsőséges időjárás: Egyesült Államok, 3,0 milliárd dolláros (1,4 milliárd dolláros biztosított) kár; 46 halálos áldozat
10. Árvíz: Egyesült Királyság, december 22–31., 2,5 milliárd dolláros (1,3 milliárd dolláros biztosított) kár; a halálos áldozatok számáról nincs adat

A 2000 óta eltelt években a legnagyobb károkat a természeti katasztrófák 2011-ben okozták: az akkori, 465 milliárd dolláros tételből 210 (2015-ös árfolyamon 223) milliárd dollár Japán – a március 11-i földrengés és szökőár – számlája volt. Ez volt egyébként 1950 óta a legnagyobb kárt okozó természeti katasztrófa, ezen a listán a második szintén a szigetországot rázta meg (a szó szoros értelmében), 1995. január 17-én (2015-ös árfolyamon 162 milliárd dollár kárt okozva).

1950 óta a harmadik legnagyobb kárt a Katrina hurrikán okozta, (2015-ös árfolyamon) 151 milliárd dollár volt a gazdasági veszteség. Az elmúlt 65 évet tekintve ez került a biztosítóknak a legtöbbe: a biztosított kár értéke (szintén 2015-ös árfolyamon) 80,8 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államoknak a globális piacon játszott domináns szerepét mutatja, hogy a 2011. évi japán katasztrófák a biztosítóknak „mindössze” 37,1 milliárd (2015-ös) dollárjukba kerültek. Az 1950 óta eltelt időszakban a harmadik legnagyobb biztosított kár a 2012-es Sandy hurrikán számlájára írható (31 milliárd dollár), és a negyedik is egy „rokon”, az Andrew volt (1992-ben, 26,4 milliárd dollárral).

A tavalyi biztosított veszteségek a legtöbb kategóriában elmaradtak az elmúlt 10 év átlagától (ez még változhat, hiszen sok katasztrófa az év végén következett be, így a végleges számlák még nem készülhettek el). A trópusi ciklonok a biztosítóknak „csupán” 2,2 milliárd dollárba „fájtak”, míg a 10 éves átlag 19 milliárd dollár volt. A legnagyobb, 14 milliárd dolláros kárösszeg a „szélsőséges időjárás” (szélviharok) számlájára írható, de 1 milliárd dollárral ez is elmarad a 10 éves átlagtól. Átlag felett egyedül a „téli időjárás” és az „erdőtűz” teljesített tavaly (3,8 vs. 2,9 milliárd, illetve 1,7 vs. 0,7. milliárd dollár biztosított kár).

2015-ben mindössze hét olyan katasztrófa volt, amelynél a biztosított kár meghaladta az 1 milliárd dollárt (2000 óta az átlag 8), ezek közül 5 az Egyesült Államokban. A rekord év ebben a tekintetben is 2011, amikor 17 káresemény után fizettek a biztosítók – dollárban – 10 számjegyű összeget.

A tavalyi 300 katasztrófa nagyjából 19 500 halálos áldozatot követelt, a feketelistán a nepáli földrengéseket az indiai, pakisztáni, illetve európai hőhullámok követik, rendre 2500, 1233, illetve 1000 áldozattal. Az elmúlt 65 évben a legtöbb áldozatot (300 ezer) az 1970-es bangladesi ciklon szedte, az 1976. július 27-i földrengés Kínában közel 243 ezer, a 2004. karácsonyi indonéziai szökőár csaknem 228 ezer halálos áldozatot követelt.