A tavalyi lakossági kgfb-kampányban nagyjából 1,6 millió gépjármű volt érintett, a teljes magyarországi állomány valamivel több mint harmada. A piaci helyzet 2010. január 1-jén változott meg, az ezután vásárolt gépjárművek esetében ugyanis már nem január 1-je, hanem a vásárláskor kötött biztosítás napja a fordulópont.

Az említett 1,6 millió gépjármű tulajdonosainak nagyjából 10 százaléka döntött a váltás mellett; negyedük annál a biztosítónál kötött újra, amelyikkel addig is szerződése volt, a többiek más biztosítóhoz igazoltak. Ahogy a megelőző években, a váltók túlnyomó többsége még novemberben megkötötte az új biztosítását, és csupán 5–10 százalékuk használta ki azt, hogy a novemberi felmondás után erre decemberben is van lehetőség.

Hogyan változtak a díjak? A Netrisk adatai szerint a lakossági ügyfelek által megkötött szerződésekben az átlagos éves díj 13 683 forint volt, ami éves összevetésben nagyjából 20 százalékos emelkedést jelent az előző éves novemberi kampányhoz képest. A piacvezető biztosítási portálnál kötött szerződésekben a személyautók átlagos kgfb-díja 13 708 forint, a 3,5 tonnánál kisebb össztömegű kisteherautóknál 24 505 forint, az „egyéb” kategóriában (motorkerékpár, mezőgazdasági vontató stb.) pedig 6208 forint volt.

A szerződők 78,5 százaléka az éves díjfizetést választotta (nyilván a kedvezmények hatására), 6 százalékuk félévente, 15,5 százalékuk negyedévente fizet. Egy évvel korábban a három arány rendre 78,1 százalék, 6 százalék, illetve 15,9 százalék volt.

Ami pedig a fizetés módját illeti: az átutalást a szerződők 42,4, a csekkes befizetést 46,9, a megbízásos befizetést („inkasszó”) 10,6 százaléka választotta. (Egy évvel korábban ugyanez a három ráta 45,6, 44,7, illetve 9,8 százalék volt.) Bankkártyás befizetésre is van lehetőség, ezzel azonban senki nem kívánt élni.

A biztosítók közül a kampány győztese a K&H volt, az új szerződések közel egyharmadát ez a társaság könyvelte el. (A K&H mindezt úgy tette, hogy – élve a törvény adta lehetőséggel – január 1-jével nem is hirdetett új tarifákat, a pálmát a szeptemberben meghirdetett tarifáival vitte el.) Az első négy – a K&H, az Union, a Signal és az Allianz – kötötte meg az új szerződések közel 80 százalékát, a maradékon a többi 9 cég osztozott.

A flotta-díjak nem mozogtak együtt a lakossági tarifákkal. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) december közepén tájékoztatott arról, hogy a tagjai körében végzett felmérés szerint a 3200 megkérdezett felénél 10–50 százalék közötti, egynegyedénél ennél magasabb, esetenként 100 százalék feletti volt a díjemelkedés. A NiT Hungary szerint volt olyan vállalkozás, amelynek egy nemrég beszerzett nyerges vontatójára a legkedvezőbb új ajánlat 700 ezer forint volt, ami a korábbi 350–380 ezer forintos díj kétszerese, de az ajánlatok között volt 14 és 25 millió forintos díj is. (Az irreálisan magas ajánlatokat nyilván azok a biztosítók teszik közzé, amelyek nem kívánnak beszállni a flottabiztosításba, viszont ebben a kategóriában is kötelező ajánlatot tenniük.) A díjak emelkedésének döntő oka, hogy egyre több a külföldön okozott kár, amelyet a magyarországi biztosítóknak az ottani – a magyarországinál lényegesen magasabb – költségek alapján kell megtéríteniük.

Érdemes megemlíteni a casco-díjakat is, itt ugyanis érdekes tendenciák érvényesültek. A január 1-jével a Netrisknél megkötött szerződések átlagdíja évi 36 211 forint volt, pontosan 1000 forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ha viszont az évforduló nem január 1., akkor sokkal mélyebben kell a pénztárcába nyúlni: az idén ez 65 748 forintos átlagdíjat jelent, ami viszont 8000 forinttal több, mint egy évvel korábban.

Mi várható 2016 végén? Sebestyén László, a Netrisk vezérigazgatója úgy véli: az idei kampányban érintett autók száma már egymillió alatt lesz, jövőre pedig valószínűleg „kipörög” a rendszer, azaz 2017-ben lesz az utolsó „nagy” év végi kgfb-kampány.