Hogyan működik a biztosítási szektor a világ legnagyobb gazdaságában? Az Insurance Information Institute (III) összefoglalójából csemegéztünk ki néhány (többnyire igen nagy) számot.

A biztosítási ágazat 2012-ben 413,1 milliárd dollárral járult hozzá az Egyesült Államok GDP-jéhez, ez az összeg a teljes bruttó össztermék 2,5 százaléka. A világ legnagyobb gazdaságában 2013-ban 2583 társaság tevékenykedett a vagyon/baleset üzletágban, míg 888 élet-, illetve nyugdíjbiztosító működött. A tagállamok közül Texasban volt a legtöbb társaság székhelye (208, illetve 125), míg Wyoming mindkét üzletágban egyetlen céggel büszkélkedett.

A szektorbeli foglalkoztatásról 2013-as adatok állnak rendelkezésre. Az összesen 2,379 millió foglalkoztatott közül 1,436 millióan maguknál a biztosítóknál dolgoztak, 943 ezren pedig „kapcsolódó tevékenységeket” végeztek. És hogy mennyiért? A Boreau of Economic Analysis adatai szerint a biztosítók alkalmazottai és a kapcsolódó tevékenységeket végzők 2013-ban összesen 219,6 milliárd dollár kompenzációban részesültek.

A biztosítók jelentős adófizetők: a vagyon/baleset és az életbiztosítási szektor 2013-ban összesen nagyjából 20,6 milliárd szövetségi adót fizettek, további – összesen – 17,4 milliárd dollár pedig a tagállami kasszákba folyt be a díjakat terhelő adókból.

A biztosítók a pénzügyi piacok nagy játékosai: az egyesült államokbeli biztosítók pénzügyi eszközeinek összege 2013-ban megközelítette a 6000 milliárd dollárt: értelemszerűen az élet/egészség és nyugdíjbiztosítás üzletágé a nagyobb hányad (4700 milliárd dollár), míg a vagyon/baleset biztosítók 1200 milliárd dollárnyi eszközt kezeltek. Az összeg közel kétharmada (62,55 százalék) kötvény volt 2013-ban, részvényekben 22,14 százalékát, készpénzben és más rövid távú befektetésekben 5,65 százalékát, ingatlanokban pedig 1,21 százalékát tartották. (A maradék „egyéb befektetés” volt.) A vagyon/baleset biztosítók általában likvid értékpapírokba fektetnek, amelyeket gyorsan pénzzé lehet tenni, amennyiben – például – egy természeti katasztrófa következtében komoly kárigények lépnek fel.

Ez történt például 2005 augusztusában, amikor a Katrina hurrikán által okozott biztosított kár – akkori értékben – 41,1 milliárd dollárra rúgott. A második legnagyobb tétel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásé volt, 18,8 milliárd dolláros biztosított kárösszeggel. (2013-as árfolyamon az előbbi 47,6, az utóbbi 23,9 milliárd dollár.)

Amikor egy vagyon/baleset („nem élet”) biztosítás „fizet”, az összeg nagy része a vállalkozásokhoz kerül, amelyek megjavítják az autókat, újjáépítik a házakat vagy éppen meggyógyítják sérülteket – hangsúlyozza az III összefoglalója.

A gépjármű-biztosítások által kifizetett kárösszeg 2013-ban meghaladta a 124 milliárd dollárt, ebből több mint 80 milliárd dollárt a kgfb-k után fizettek a biztosítók. Hasonló nagyságú tétel az ingatlan- és lakásbiztosítások után kifizetett kárösszeg is: 2013-ban a lakástulajdonosoknak 35,5 milliárd dollárnyi, a többi ingatlanban keletkezett károk után pedig 110 milliárd dollárt fizettek a biztosítók – „hozzájárulva” ezzel az építőipar teljesítményéhez. A beleset- és egészségbiztosítások esetében az összegek kisebbek: 2013-ban nagyjából 4 milliárd dollár volt.

Az amerikai biztosítási szektor a jótékony ügyeknek is fontos támogatója. A vagyon- és balesetbiztosítók által 1994-ben létrehozott Insurance Industry Charitable Foundation 21 millió dollárral támogatta a helyi közösségi alapokat, a biztosítók alkalmazottai pedig 179 ezer önkéntes munkaórával segítették a nonprofit szervezeteket.